Gyulai apartman Gyula város szívében - Gyula szállás - Gyula apartman - apartmancentrum |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Apartman Centrum- Gyula szállás, Gyula apartman, apartmancentrum
H- 5700 Gyula, Nagyváradi út 1.
APARTMANCENTRUM SZOBAFOGLALÁSA:
mobil: +36/30-958- 9429, e-mail:
info@apartmancentrum.hu
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Gyula szállás - Gyula apartmanközelében található programok
|
A Várfürdő termálvizének vegyi összetétele: | ||
Kálium, Nátrium | K+, Na+ | 683,0 mg/l |
Ammónium | NH4+ | 5,2 mg/l |
Kalcium | Ca2+ | 10,7 mg/l |
Magnézium | Mg2+ | 1,3 mg/l |
Vas | Fe2+ | 0,1 mg/l |
KATIONOK | 700,3 mg/l | |
Hidrokarbonát | HCO3 | 1708,8 mg/l |
Nitrát | NO3 | - |
Klorid | Cl- | 88,0 mg/l |
Bromid | Br- | 0,1 mg/l |
Fluorid | F- | 1,0 mg/l |
Jodid | I- | 0,4 mg/l |
Szulfát | SO42- | 12,8 mg/l |
Foszfát | PO43- | 1,0 mg/l |
ANIONOK | 1811,3 mg/l | |
pH | 7,95 | |
Szabad szénsav | CO2 | 35,0 mg/l |
Metaborsav | HBO2 | 15,0 mg/l |
Metakovasav | H2SiO3 | 70,0 mg/l |
Gyula város, közel 800 éves múlttal rendelkezik és Magyarország délkeleti régiójában, Erdély kapujában fekszik. A román határ mellett jelentős határátkelőhely, megyei és regionális intézményekkel több nemzetiségű, több vallású település ahol az itt élő emberek mind békességben, harmóniában élnek egymás mellet.
Gyula városa 500 éven keresztül Békés megye székhelye volt, melynek köszönhetően lakosainak életében alapvetővé vált a polgári lét. Ezt tükrözi a település kisvárosi jellege, a belvárosban nem találhatók meg a tízemeletes tömbépületek, parkjai, lombos fái megmaradtak, utcái virágosak borított, igazi vendégváró kisváros. Színvonalas élményfürdővel, uszodával ellátott, a világhírű termálfürdője.
A Gyula városi történelme, kulturális hagyományai a látnivalók rendkívül színes és széles palettáját kínálja. Műemlék épületei világhírűek. A védett lakóépületek közül kiemelkedik a Ladics-ház, melyben a korabeli polgári élet hangulatát bemutató múzeum működik.
A város jelképe, Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára, ahol a reneszánsz vármúzeum várja a kedves érdeklődőket. A teljesen újjáépült gyulai belváros az Anamorfózis szobor (Albrecht Dürer: Ádám és Éva metszete alapján) és a Világóra mellett új utca - és térburkolattal, szökőkutakkal, padokkal, lámpákkal gazdagodott.
Gyulát a vizek városának nevezték el, hiszen a település a Körösök völgyében mocsaras vidékre épült. A város valószínű a „vizek városa” szimbolizálására a városközpontjában felújított főterén szökőkutakat és csobogót épített, lenyűgöző látványosság az esti kivilágításban.
A város további gyönyörű épületek, szobrok, emlékhelyek és parkok gazdagítják, melyeket kulturális rendezvények és különböző attrakciók töltik meg élettel, így a város méltán kapta az Alföld Gyöngyszeme jelzőt.
Gyula gasztronómiai nevezetessége a gyulai kolbász és az egyre népszerűbb gyulai pálinkák.
A vár felújítása az 1960-as évek elején kezdődött. 1964-től a falakon belül működik a Várszínház és a régi állandó kiállítást is ekkor nyitották meg. A 2005-ös év jelentős változást eredményezett, ebben az évben készült el az új reneszánsz vármúzeum, ahol hat évszázad történetét kísérhetik szemmel a 24 kiállítóteremben.
Az ide látogatóknak lehetőségük adódik megtekinteni, hogyan rendezkedtek be őseink várúrként, hogyan élték mindennapjaikat várúrnőként. Miben különbözött a török szandzsákbég hivatali szobája a magyar várúrétól, vagy milyen fegyvereket használtak a harchoz az elmúlt évszázadok során. A felújított vár földszintjén található a börtön (várszínházi időszakon kívül megtekinthető), a borozó, a kápolna valamint a kiszolgáló helységek, mint a sütőház éléstár, a fazekasműhely és a kovácsműhely. Az emeleten megtekinthetjük a különböző lakosztályokat (várúri, várúrnői), a szandzsákbég hivatali szobája, az alabárdos terem, a lovagterem és a fegyvertár.
A vár számtalan rendezvény helyszíneként szolgál: esküvők, az újraszentelt kápolna keresztelők, konferenciák, lovagterem fogadások megrendezésére alkalmas. Ezeket kiegészítve, a Castrum Várborozó önálló programok megtartására is alkalmas.
A Gyulai Vár környezetét más néven Szigeterődnek is nevezik, ebben található az Almássy kastély, műemlék együttes.
Az egykori Almássy-kastély 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki Magyarország egyik legszebb fürdője, a gyulai Várfürdő, mely ma természetvédelmi terület. Elsőrendű szempont az épületek és a medencék elhelyezésekor az volt, hogy a kastélykert fáit a lehető legkevésbé érintse az építkezés és hogy az idelátogató vendégeket minél tágasabb zöldfelület várja. A medencék kedvező elosztása hozzájárult ahhoz, hogy napi tízezer vendég esetén is lehet csendes pihenőhelyet találni a fürdő területén.
A fürdő 72 Celsius fokos vizét az egészségügyi miniszter 1969-ben gyógyvízzé, 1971-ben a fürdőt gyógyfürdővé és 1985-ben a gyógyfürdő környékét gyógyhellyé nyilvánította. A víz mozgásszervi megbetegedésekre, helyi idegbántalmakra, gyulladásos nőgyógyászati betegségekre és baleset utáni rehabilitációs kezelésekre alkalmazható kiváló hatással.
Az 1720-as években, a kastélyt Harruckern János kezdte el építeni, közvetlenül a gyulai Várfürdő szomszédságában. 1801-ben, két tűzvészt követően, copf stílusban építették újjá, majd 1888-tól 1944-ig az Almássy-család lakott az épületben. Azóta a kastély állapota jelentősen leromlott, sajnálatos módon napjainkban üresen áll.
A városban számtalan vedeli épület, templom és egyéb építmény áll, talán a legismertebb a 100 éves cukrászda, Copf stílusú épület. A 150 éves biedermaier berendezése a múlt század hangulatát idéz és ma is működő vendéglátóhely.
1840-ben nyitotta meg kapuit, Gyula első cukrászdája, ma Százéves Cukrászda néven ismert, ezzel jelentősen hozzájárulva a város társasági életének fellendüléséhez. Salin Gyula cukrászmester volt az alapítója és napjakban cukrászmúzeumként is üzemel.
A régi cukrász műhelyből múzeumot alakítottak ki ahol időszakos és állandó kiállításnak is helyet ad az épület. A múzeumban megtekinthetjük a korabeli cukrászműhelyek készítményeit, cukorkák különböző fajtáit, fagylaltot, parfét, teasüteményeket, kelt- és vajastésztákat .
A magyar Himnusz és a nemzeti opera megteremtője, Erkel Ferenc itt született 1810. november 7-én. A gazdag tárgyi és dokumentumanyagban Erkel Ferenc több relikviáját is megtaláljuk. A híres művész korának kiváló sakkozója is volt, amit a Gyulán évente megrendezésre kerülő sakk emlékverseny a nevében őriz.
A kántor és iskolaház 1795-ben épült, az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel csalás 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810 november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője.
A kiállítás nyitóterében Európa himnuszait bemutató terminálok fogadják a látogatókat, majd az európai zene terme következik. A 19. századi osztálytermében lévő interaktív sarokban korabeli feladatok megoldására van lehetőség, az "Erkel-emlékszoba" a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be. A hálószoba, a szalon és a népies konyha az Erkel család egykori otthonát idézi fel.
A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György feleségével ifjú házaskénzt költözött. A hagyományőrző családban öt generáción át öröklődtek az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. Ma a hat szoba berendezései, stílusbútorai, családi portrék mutatják be a 19-20. századi polgári család életmódját, világát, úgy, hogy egy-egy szoba a család egy-egy ágának kultúrájához és korához kapcsolódik. Az épület berendezései három stíluskorszakot képviselnek: az 1830-1880 közötti biedermeier, a Lajos Fülöp-féle neobarokk-romantikus és az eklektika neoreneszánsz és a neocopf korszakát.
Az egykori Pavilon 1888-1889-ben épült kulturális rendezvények számára. 1979-ben helyet kapott benne Kohán György Kossuth-díjas festőművész életműkiállítása.
A színházi előadások, műsoros estek, táncmulatságok számára készült épület 1889-re épült fel az egyik Holt-Körös meder helyén, a népkertben. 1952-1975 között a dór oszlopos, timpanonos bejáratú neoklasszicista épület a város művelődési otthona volt, majd 1979-ben a Kohán-hagyaték kapott helyet az épületben. Kohán györgy festőművész (1910 - 1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban található.
A gyulai származású Dürer Albertről kapta a nevét. A múzeum időszaki kiállításoknak ad helyet.
A képtár 1989 augusztusában nyílt meg Alapja az ún.: "Bene-gyűjtemény". Dr. Bene Lajos főorvos mintegy 120 db-ból álló gyűjteményét 1983-ban ajándékozta a városnak. Elsősorban 20. századi alkotások. Külön értéke a kimondottan gyulai festők képeiből álló rész (József Dezső, Gyulai László, Kohán György, Bíró György, Szilágyi István, Koszta Rozália). A kiállítás kiegészült az Erkel Ferenc Múzeum néhány, a gyűjteménybe illő darabjával.